A Kínában gyártott elektromos autók versenytorzító állami támogatása miatt kivetett büntetővám jelentheti a casus bellit a Kína és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborúban; a következő célpont pedig a kínai akkugyártás lehet, ahol az Unió belső piacán létesítendő üzemeknél is vizsgálhatják az anyacégek állami támogatását, keresztülhúzva Orbán álmait.
Ez a maximális érték, a Magyarországon is gyárat létesítő BYD autóira 17,4 százalékos pluszvámot állapítottak meg. Indul a kereskedelmi háború.
Megkezdte munkáját az Ukrajnát érintő dezinformáció elleni szervezet.
Csütörtökön kezdődött, vasárnap ért a finisbe a demokratikus világ egyik legnagyobb voksolása: az európai parlamenti választás során a 27 tagországban csaknem 370 millióan döntöttek arról, ki lesz az a 720 képviselő, aki a következő öt évben részt vehet az EU egyetlen közvetlenül választott testületének munkájában. Este 11-kor mindenhol bezártak a szavazófülkék – mi pedig követtük az eredményeket.
Az talán nem meglepő, hogy a fideszesek nyolcvan százaléka így vélekedik, az azonban érdekes, hogy hangsúlyos ez a vélemény a DK–MSZP–Párbeszéd és a Tisza Párt szavazói körében is.
Az Európai Parlamentben a jobboldali populisták általában a többséggel szemben szavaznak, de több kérdésben is megosztottak – derül ki a Deutsche Welle adatelemzéséből. Mi várható a következő parlamenti ciklusban, amelynek a jobboldali konzervatívok és radikálisok a felmérések szerint nagyobb létszámmal futhatnak neki, miközben az európai frakcióik is jelentősen átalakulhatnak? A kérdés abból a szempontból is jelentős, hogy hová ülnek be a Fidesz képviselői.
Légből kapott állításokra hivatkozva a sorozás visszaállításának rémével riogat a Fidesz. Eddig épp a kormány kacérkodott a gondolattal.
Az Európai Bizottság szerint a két tagjelölt megfelelő reformokat vezetett be, a döntés így az Európai Unió tagállamainak kezében van.
Az országban új szavazólap is debütál, igaz, csak a kiválasztott városokban.
Az EP-választások előtti kampány véghajrájában Európa szélsőjobboldali pártjai erősebbek, mint valaha. De hogyan is alakul az Európai Parlament összetétele és munkája egy új, erősebb szélsőjobboldali jelenléttel?
Az Európai Unió még 2018-ban döntött arról, hogy a műanyag kupakokat rögzíteni kell a palackokon. Bár ez elvileg több műanyag előállításával jár, a cél épp a környezetvédelem.
A legtöbb esetben ez egyszerűen ment, ugyanis a pártok válaszoltak a feltett kérdésekre – egyetlen pártszövetség, a Fidesz–KDNP kivételével. Az ő álláspontjuk is rekonstruálható volt azonban a nyilvános kommunikációjukból.
A belga kormányhoz csatlakoztak az osztrákok is, azt kérik, hogy folytassák a 7-es cikkely szerinti eljárást.
Az európai választások előtt az EU hatványozott erővel küzd az orosz dezinformáció ellen. A legtöbb – bár nem minden – uniós ország saját maga is harcol az orosz félretájékoztatás ellen, de az erőforrások eltérők, az erőfeszítések nem egységesek. Eközben a generatív mesterséges intelligencia könnyebbé tette a dezinformációk terjesztését.
Időről időre, egyre sűrűbben derül ki, hogy a tagállamoknak elegük van a magyar kormány uniós döntéseket megbénító politikájából. A magyar szavazati jog felfüggesztése már nyílt beszédtéma EU-s berkekben, bár eddig úgy tűnik, hogy az átléphető vörös vonalak sosem fogynak el a nemzetközi diplomáciában.
A magyar külügyminiszter belga kollégájának szavaira reagált.
Több európai állam is mind inkább ki van akadva, amiért a Fidesz akadályozza Ukrajna támogatását, illetve a Moszkva elleni szankciókat. Hadja Lahbib az EU soros elnökét adó országot képviseli, ezért is rendkívüli felvetése a 7-es cikkely szerinti, jó ideje megrekedt eljárás folytatásáról.
Felvételüket kérik az Európai Néppárt frakciójába, komoly szakbizottságokba készülnek és mindent megtesznek, hogy a hazaérkezzenek a jogállamisági eljárásban felfüggesztett uniós pénzek. Röviden ennyit lehet eddig tudni arról, mivel készülnek az Európai Parlamentbe a Tisza Párt jelöltjei. Magyar Péter nyilatkozataiból azonban egy ennél részletesebb uniós program is kirajzolódik. Egy héttel a vasárnapi választások előtt az elérhető információk alapján utánajártunk, mi várható Brüsszelben attól a párttól, mely a legújabb közvélemény-kutatások szerint több képviselőt küldhet majd az EP-be, mint a többi ellenzéki párt együttesen.
Minden bő második magyar úgy érzi lenéznek minket az EU-ban a nyugatiak.
A nem végleges érték a vártnál rosszabb, 2,6 százalék. Az EU-s inflációs adatra még várni kell, de Magyarország kilátásai nem rózsásak.
